Egy szeretett családtag elvesztésekor a felnőttek számára is nehéz eligazodni az érzések és a teendők között. Ha pedig gyermek is van a családban, hamar felmerül egy újabb kérdés: ott legyen-e a gyerek a temetésen? Sokan attól tartanak, hogy a búcsúztatás túlságosan megrázó lesz számára, mások viszont úgy érzik, neki is joga van elköszönni attól, akit szeretett.
Nincs minden családra és minden gyermekre érvényes szabály. Sokkal fontosabb a gyermek életkora, érettsége, az elhunythoz fűződő kapcsolata és az, hogy ő maga hogyan viszonyul a részvételhez.
Gyerek a temetésen: nem feltétlenül kell kizárni a búcsúból
A felnőttek gyakran ösztönösen megpróbálják megóvni a gyerekeket mindattól, ami a halállal kapcsolatos. A temetés azonban nemcsak szomorú esemény, hanem a búcsú egyik formája is.
Ha a gyermek közel állt az elhunythoz, számára is jelenthet valamit, hogy részt vehet a szertartáson, láthatja, hogyan búcsúzik a család, és maga is elköszönhet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden gyermeket mindenképpen el kell vinni a temetésre. Különösen nagyobb gyerekeknél érdemes megkérdezni, szeretnének-e ott lenni, és komolyan venni a válaszukat. A részvételt lehetőség szerint ne büntetésként, kötelességként vagy „illendőségként” állítsuk be.
Hogyan készítsük fel arra, ami történni fog?
Ha a gyermek részt vesz a temetésen, sokat segíthet, ha előre elmondjuk neki, mire számíthat. Nem szükséges részletekkel megijeszteni, de a bizonytalanság gyakran nehezebb, mint az egyszerű, őszinte magyarázat.
Elmondhatjuk például, hogy sok ember lesz jelen, valószínűleg lesznek, akik sírnak, virágokat hoznak, beszédek vagy imák hangozhatnak el, majd a család végső búcsút vesz az elhunyttól.
Ha lesz ravatal vagy koporsó, erről is érdemes előre beszélni. A gyermek így nem a helyszínen találkozik először egy számára teljesen ismeretlen helyzettel.
Azt is jó előre tisztázni, hogy nincs „helyes” módja annak, hogyan kell viselkednie. Nem kell sírnia, de az sem baj, ha sír. Kérdezhet, lehet szomorú, és az is természetes, ha egy idő után elfárad vagy szeretne kimenni.
Mi van, ha nem szeretne ott lenni?
Egy gyermek akkor is elbúcsúzhat, ha nem vesz részt magán a temetésen.
Rajzolhat valamit az elhunytnak, írhat levelet, választhat egy virágot, amit a család elhelyez a sírnál, vagy később együtt is kilátogathatnak a temetőbe. Egy közös emlék felidézése, fényképek nézegetése vagy egy gyertya meggyújtása szintén lehet személyes búcsú.
Különösen kisebb gyermekek esetében lehet jó megoldás, ha a temetésen van egy olyan felnőtt, akiben megbíznak, és aki szükség esetén ki tud menni velük. Így a szülőnek vagy közeli hozzátartozónak sem kell választania a saját búcsúja és a gyermek folyamatos felügyelete között.
A legfontosabb, hogy beszéljünk vele
A gyerekek sokszor többet érzékelnek a családban történő változásokból, mint gondolnánk. Éppen ezért a hallgatás nem feltétlenül óvja meg őket.
Életkoruknak megfelelően érdemes őszintén beszélni velük arról, mi történt, és lehetőséget adni arra is, hogy kérdezzenek. Nem baj, ha egy kérdésre mi sem tudjuk a tökéletes választ. Az őszinteség és a biztonság érzése fontosabb.
Egy temetés megszervezésekor rengeteg olyan kérdés merülhet fel, amelyre egy nehéz időszakban nem könnyű egyedül választ találni. A Könnycsepp Temetkezés munkatársai Szombathelyen és környékén a szervezés és az ügyintézés mellett abban is igyekeznek segítséget nyújtani a családoknak, hogy a búcsúztatás részletei az elhunythoz és a hozzátartozók igényeihez igazodjanak. Mert nincs két egyforma család – és nincs két egyforma búcsú sem.
