Október végén és november elején három egymást követő naphoz is különleges hagyományok kapcsolódnak. De mi a különbség a halloween, a mindenszentek és a halottak napja között? Bár sokan összekeverik őket, mindhárom ünnepnek más a jelentése és az eredete.
Október utolsó napjaiban megtelnek a boltok töklámpásokkal és halloweeni dekorációkkal, a temetőkben pedig egyre több virág és mécses jelenik meg. Míg az egyik helyen jelmezes gyerekek készülődnek, néhány utcával arrébb már családok rendezik szeretteik sírját. A halloween, a mindenszentek és a halottak napja időben szorosan követi egymást, és mindhárom kapcsolódik valamilyen formában a halálhoz, az elmúláshoz. Mégis egészen mást jelentenek.
Október 31. – Halloween, mindenszentek előestéje
A halloween eredetét gyakran az ősi kelta Samhain ünnepéhez kötik, amely a betakarítási időszak végét és a tél kezdetét jelölte. A korabeli hiedelmek szerint ilyenkor elvékonyodott a határ az élők és a holtak világa között, és a halottak lelkei visszatérhettek a földre.
A halloween elnevezés azonban már a keresztény hagyományhoz kapcsolódik: az angol All Hallows’ Eve kifejezésből származik, amely mindenszentek előestéjét jelenti.
Az évszázadok során a különböző szokások összefonódtak. A jelmezek, az ijesztő álarcok és a töklámpások idővel az ünnep legismertebb jelképeivé váltak. A ma ismert halloween elsősorban az Egyesült Államokban vált népszerűvé, majd onnan terjedt el világszerte.
Magyarországon is egyre többen faragnak tököt, díszítik fel otthonukat, vagy vesznek részt jelmezes rendezvényeken. Bár a halloween megítélése változó, fontos tudni, hogy nem a halottak napjának megfelelője, hanem önálló kulturális hagyomány.
November 1. – Mindenszentek, de kiket ünneplünk ezen a napon?
Mindenszentek a katolikus egyház egyik jelentős ünnepe. November 1-jén valamennyi szentre és üdvözültre emlékeznek, nem csupán azokra, akiket az egyház hivatalosan szentté avatott.
A keresztény hagyomány szerint ezen a napon azokat is ünneplik, akik szent életet éltek, és már eljutottak az örök üdvösségre, de nevüket nem őrizte meg a történelem.
Sokan úgy gondolják, hogy mindenszentek az elhunyt családtagokról való megemlékezés napja, ez azonban eredetileg a november 2-i halottak napjához kapcsolódik.
A két ünnep a magyar szokásokban mégis szorosan összefonódott. Sok család november 1-jén keresi fel a temetőket, virágot helyez a sírokra, és gyertyát gyújt elhunyt szerettei emlékére.
Mindenszentek Magyarországon munkaszüneti nap, míg a másnap következő halottak napja nem az.
November 2. – Halottak napja, amikor elhunyt szeretteinkre emlékezünk
Halottak napja már kifejezetten az elhunytakról való megemlékezés ünnepe. A katolikus egyház ezen a napon imádkozik a meghalt hívekért, különösen azokért, akik hitük szerint még a megtisztulás állapotában vannak.
Az ünnep története több mint ezer évre nyúlik vissza. 998-ban Odilo, a franciaországi Cluny bencés kolostorának apátja kezdeményezte, hogy mindenszentek után egy külön napot szenteljenek a halottakért mondott imádságnak. A szokás később egész Európában elterjedt.
Magyarországon halottak napja mára a vallási hagyományokon túlmutató, általános megemlékezési alkalommá vált. Hívők és nem hívők egyaránt felkeresik szeretteik nyughelyét, rendbe teszik a sírokat, virágot visznek, mécsest gyújtanak.
A gyertyagyújtásnak különleges jelentése van. A keresztény hagyományban a fény az örök élet és a feltámadás reményét jelképezi, sokak számára pedig egyszerűen az emlékezés kifejezése. Egy mécses meggyújtása alkalmat ad arra, hogy néhány percre megálljunk, és azokra gondoljunk, akik már nincsenek velünk.
Miért viszünk krizantémot, koszorút és mécsest a temetőbe?
A sírok virágokkal való díszítése és a gyertyagyújtás a magyar halottak napi hagyományok legfontosabb részeivé váltak.
A krizantém nem véletlenül számít az egyik legnépszerűbb temetői virágnak. Késő ősszel virágzik, jól tűri a hűvösebb időjárást, és számos színben, méretben kapható. A fehér krizantémot sokan a tisztelet és a megemlékezés jelképeként választják.
A koszorúk és sírdíszek szintén régóta hozzátartoznak a kegyeleti szokásokhoz. A kör alakú koszorú a keresztény jelképrendszerben az örökkévalóságot is kifejezheti, hiszen nincs kezdete és vége.
A mécsesek fénye pedig különösen az esti órákban változtatja meg a temetők hangulatát. A hozzátartozók sokszor nemcsak a síroknál, hanem otthon is gyertyát gyújtanak azokért, akik már nincsenek közöttük.
Mikor illik kimenni a temetőbe: mindenszentekkor vagy halottak napján?
Erre nincs kötelező szabály. Bár a két ünnep egyházi jelentése eltérő, a temetőlátogatás időpontját mindenki maga választhatja meg.
Sokan már október utolsó napjaiban rendbe teszik a sírokat, hogy november 1-jén vagy 2-án már csak a megemlékezésre kelljen időt szánniuk. Mások a családtagokkal közösen látogatják meg a temetőt, amikor erre lehetőségük van.
A megemlékezés módja is sokféle lehet. Van, aki virágot és koszorút visz, más egyetlen mécsest gyújt, vagy otthon idézi fel a közös emlékeket. Az emlékezéshez nem feltétlenül szükséges temetőbe menni, és nem az elhelyezett díszek értéke határozza meg a tiszteletet.
Három különböző ünnep, mégis van bennük valami közös
A halloween, a mindenszentek és a halottak napja három eltérő hagyomány. Az első ma leginkább a jelmezekről és a közös szórakozásról szól, a második a keresztény szentek ünnepe, a harmadik pedig az elhunytakra való emlékezés napja.
Mindhárom mögött ott találjuk az ember halálhoz és elmúláshoz fűződő viszonyát, még ha egészen különböző formában is.
Mindenszentek és halottak napja sok család számára az évnek az az időszaka, amikor ismét előkerülnek a régi történetek és fényképek, amikor felidézzük szeretteink hangját, mosolyát vagy egy-egy közös pillanatot. A temetőkben meggyújtott mécsesek pedig arra emlékeztetnek, hogy azok is fontos részei maradnak az életünknek, akiktől már el kellett búcsúznunk.
